Az emberi történelem során a fizikai tulajdonságokat arra használják, hogy kategorizálják és sajnos megkülönböztessék a különböző embercsoportokat. Ezen tulajdonságok között a szem színe meglepően jelentős és gyakran problematikus szerepet játszott a faji osztályozásban. Ez a cikk arra törekszik, hogy a szemszínt visszaéljék a rasszista ideológiák támogatása, a társadalomra gyakorolt hatása és a modern megértés és a technológia megváltoztatása érdekében, hogy a megkülönböztetett emberi tulajdonság szempontjából hogyan változtatjuk meg a perspektívát.
A szem színével való elbűvölet az ősi civilizációkhoz nyúlik vissza. A faji kategorizálás eszközeként való felhasználása azonban a 18. században a megvilágosodás korában kiemelkedő szerepet kapott, egybeesve a tudományos rasszizmus növekedésével.
Carl Linnaeus, akit gyakran a modern taxonómia atyjának hívnak, a szemszínt tartalmazta az emberi fajok osztályozásába az 1735 -ös "Systema Naturae" munkájában. Az embereket négy csoportba sorolta:
1. Europaeus: kék szemű, szelíd, találékony
2. Asiaticus: barna szemű, melankolikus, kapzsi
3. Americanus: Fekete szemű, kolerikus, harcoló
4. Afer: Fekete szemű, flegmatikus, indolent
Ez a besorolási rendszer, miközben úttörezte az emberi sokféleség kategorizálásának megkísérlését, az álnév -rasszizmus évszázadok óta megalapozta az alapot.
A 19. században a faji elméletek iránti érdeklődés robbant fel, és a szem színe központi szerepet játszott az emberi kategorizálás ezen félrevezető kísérleteiben.
1. A frenológia és a fiziognómia: Ezek az álszervek azt állították, hogy a karaktert és a mentális képességet a fizikai tulajdonságok, beleértve a szem színét is meghatározzák.
2. Arthur de Gobineau "esszé az emberi fajok egyenlőtlenségéről" (1853-1855): Ez a befolyásos munka a versenyek hierarchiáját javasolta, az "árja faj", amelyet a kék szem jellemez, a tetején.
3. Houston Stewart Chamberlain "A tizenkilencedik század alapjai" (1899): Ez a könyv tovább népszerűsítette az északi fölény gondolatát, hangsúlyozva a kék szemet, mint a "tiszta" faji készlet jelzőjét.
Dr. Emma Richardson, a tudomány történetére szakosodott történész, megjegyzi: "A 19. század veszélyes összefüggésben állt a feltörekvő tudományos módszerek hosszú ideje előítéletekkel. "
A szemszín leghírhedtebb és tragikusabb és tragikusabb felhasználása a németországi náci rezsim során jött. Az árja fölény náci ideológiája nagy értéket képviselt a kék szemre, a szőke hajra és a tisztességes bőrre, mint a "faji tisztaság" markerei.
1. A nürnbergi törvények (1935): Ezek az antiszemita törvények fizikai tulajdonságokat, beleértve a szem színét is, a zsidó nép meghatározására és üldözésére.
2. Lebensborn program: Ez a náci program célja az "árja" populáció növelése, gyakran "kívánatos" tulajdonságokkal rendelkező gyermekeket, mint például a megszállt területek kék szeme.
3. Josef Mengele kísérletei: A hírhedt náci orvos megszállottja volt a szem színének, és kegyetlen kísérleteket folytatott a koncentrációs tábor foglyokról, különösen az ikrekről a szem színének megváltoztatása érdekében.
Dr. Sarah Thompson, a holokauszt -tanulmányok tudósa hangsúlyozza: "A szem színének náci rögzítése faji markerként megmutatja, hogy a látszólag jóindulatú fizikai tulajdonságok hogyan fegyveresíthetők a népirtás ideológiák szolgálatában."
A II. Világháború után a tudományos közösség a fizikai tulajdonságok, például a szem színe alapján elkezdett aktívan megtámadni és lebontani a rasszista elméleteket.
1. Az UNESCO nyilatkozata a Race-ről (1950-1967): Ezek a befolyásos nyilatkozatok elutasították a korábbi faji osztályozásokat és hangsúlyozták az emberi faj egységét.
2. Genetikai vizsgálatok: A genetika fejlődése feltárta a tulajdonságok, például a szem színének komplex, poligén jellegét, az egyszerűsített faji kategóriákat.
3. Antropológiai eltolódás: Az antropológia területe elmozdult a fizikai osztályozásoktól az emberi sokszínűség kulturális és társadalmi megértése felé.
Manapság a szem színének megértése sokkal árnyaltabb és tudományosan megalapozott:
1. Komplex öröklés: Most már tudjuk, hogy a szem színét több gén határozza meg, nem pedig egy egyszerű domináns-visszaszerzési mintát.
2. OCA2 és HERC2 gének: Ezek a gének jelentős szerepet játszanak a szem színének meghatározásában, de sokan mások is részt vesznek.
3. Folyamatos spektrum: A szem színét folyamatos tulajdonságként, nem diszkrét kategóriákként ismerik fel.
4. Globális sokféleség: A kutatás feltárta a szemszínek hatalmas sokféleségét az összes populációban, kihívva a régi sztereotípiákat.
Dr. Michael Lee, a pigmentációra szakosodott genetikus elmagyarázza: "A szem színének genetikája sokkal összetettebb, mint a korai faji teoretikusok elképzelhetik volna. Nincs genetikai alap a szem színének a faj vagy az ősök jelzőjeként történő felhasználására."
Érdekes, hogy mivel a tudomány továbbra is a szemszínről és a fajról szóló régi mítoszokat veszi át, új tendencia merül fel, amely az egyes személyek szemének egyedi szépségét ünnepli. Az okostelefon-kamera technológiájának fejlődésével sokan most nagy felbontású képeket készítenek saját íriszeikről, ezt a gyakorlatot gyakran "szemszelréknek" vagy "írisz portréknak" nevezik.
John Davies, az Iris Photography-ra szakosodott digitális művész megosztja: "Ezek a közeli Iris-felvételek hihetetlen szín és minta világot tárnak fel, amely egyedi az egyes emberek számára. Ez egy erőteljes emlékeztető az emberi sokszínűségre az egyszerűsített kategóriákon túl."
Azok számára, akik érdeklődnek a saját íriszfotóik rögzítésében:
1. Használjon természetes fényt és egy állandó kezét
2. Kísérletezzen az okostelefonok makro lencse -tartozásaival
3. Összpontosítson az írisz bonyolult részleteinek bemutatására
Ez a trend szemfotózás A szem színének történelmi visszaéléseinek erőteljes kontrasztjaként szolgál, az egyéni egyediség ünneplésével, ahelyett, hogy megpróbálta kategorizálni vagy bírálni.
A tudományos fejlődés ellenére a szemszín történelmi visszaélése a faji osztályozásban továbbra is finom hatással van a modern társadalomra:
1. A média reprezentációja: Bizonyos szemfestékek továbbra is túlreprezentáltak a médiában, és a rasszista ideológiákban gyökerező szépségszabványok állandósulnak.
2. Colorizmus: Egyes közösségekben a szemszín továbbra is szerepet játszhat a kolorista attitűdökben.
3. Implicit torzítás: A tanulmányok kimutatták, hogy az emberek továbbra is tudattalan torzításokat tarthatnak a szem színe alapján, amelyet a történelmi sztereotípiák befolyásolnak.
4. Kulturális előirányzat: Színes kontaktlencsék a szem színének megváltoztatására néha a faji megszemélyesítés problémás területére válhatnak.
Ahogy továbbra is küzdünk a faji osztályozás örökségével, beleértve a szem színének szerepét, számos kulcsfontosságú megközelítés döntő jelentőségű:
1. Oktatás: A tudományos rasszizmus történetének tanítása, beleértve a vonások, például a szemszín visszaélését, elengedhetetlen a múltbeli hibák megismétlésének megakadályozásához.
2. Reprezentáció: A média különféle reprezentációjának előmozdítása és a szemszín vagy más rasszizált tulajdonságok alapján kihívásokkal teli szépségszabványok előmozdítása.
3. Tudományos írástudás: A közvélemény megértésének ösztönzése a tulajdonságok, például a szem színének genetikai komplexitásának, az egyszerűsített faji kategorizációk leküzdése érdekében.
4. Kulturális érzékenység: A szem színének történelmi kontextusának tisztában van a faj és a megjelenés megbeszélésein.
5. A sokféleség ünneplése: Az emberi szem színeinek széles spektrumának átfogása, mint a fajunk gazdag genetikai sokféleségének igazolására.